Az első magyar űrhajós 1949. augusztus 2-án született Gyulaházán. Középiskolai tanulmányait a kisvárdai
Bessenyei György Gimnáziumban végezte. Érettségi után, 1967-ben a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola
hallgatója lett, majd kétévnyi sikeres tanulás után a Szovjetunióban folytatta a képzést. 1972-ben hadnaggyá
avatták, s a honi legvédelem egyik vadászrepülő egységénél kapott beosztást. 1977-ben elsőosztályú
vadászrepülőgép pilótává minősítették. Önként jelentkezett űrhajósjelöltnek, s miután megfelelt a szigorú
követelményeknek, 1978. március 20-án megkezdhette a felkészülést Csillagvárosban.
Az alábbiakban az MTI helyszíni beszámolója olvasható az űrrepülés előtti utolsó órákról, percekről.
1980-ban az Interkozmosz program keretében Valerij Kubászov, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet
űrhajósokkal közösen nyolc napos, 1980. május 26-tól június 3-ig tartó űrrepülést hajtott végre
(Szoljut-6, Szoljuz-35, Szoljuz-36 űrkomplexum). Az űrben orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai,
távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket folytattak. 1986-ban elvégezte a Budapesti Műszaki
Egyetem Közlekedésmérnöki Karát. 1986-tól az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjában dolgozott.
1995-ben dandártábornokká léptették elő a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásban.
1996-1997-ben katonai attasé volt az Egyesült Államokban.
1997 óta nyugállományú dandártábornok. Az Atlant-Hungary nevű légitársaság résztulajdonosa.
Forrás : MTI Rt. Sajtóadatbank, 2001. november 5.
Farkas Bertalan műszaki repülő főiskolát végzett itthon és a Szovjetunióban. 1972-től vadászrepülőgép
pilótájaként dolgozott, majd 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak.
Az Interkozmosz együttműködés keretében lehetővé vált, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson
a világűrbe. A magyar űrhajóst 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten a
Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézetben. A vizsgálatok eredményeképpen négy főt választottak ki, akik
közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban) végezték a további
felkészülést szovjet kollégáikkal együtt. Ketten (Elek László és Buczkó Imre) itthon maradtak, "vésztartalékként".
Farkas Bertalan a kiképzést Magyari Bélával együtt végezte a Szovjetunióban, és csak órákkal a kilövés
előtt dőlt el, hogy melyikük utazik. Farkas párja Valerij Kubaszov. Végül a tervezetthez képest egy évvel
később, 1980 május 26-án, a Szojuz 36 fedélzetén indult a világűrbe Farkas Bertalan, az első és mindmáig
egyetlen magyar űrhajós. Az expedíció célja a Szaljut-6 űrállomással való összekapcsolódás volt Egyhetes
programjukban több magyar kísérleti programot is végrehajtottak, az egyik legnevezetesebb az Interferon volt.
Útjának más magyar vonatkozásai is voltak. A Dóza kísérletben a Pillével mérték az űrhajósokat érő sugárzást.
A Balatonnal az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták. A magyar készítésű élemiszerek nagyon
ízlettek a vendéglátóknak.
Farkas Bertalan nyolc napot töltött a világűrben. (Az egyik napon ő mondta a kozmoszból a televízió Esti meséjét.)
Az úton a KFKI által kifejlesztett Pille nevű sugárzásmérővel dolgoztak, a Balaton nevű - szintén magyar
fejlesztésű - műszerrel pedig az űrhajósok szellemi munkavégző képességének változását vizsgálták.
1986-tól a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának vezetőségi tagja. 1996-97-ben katonai attasé
Washingtonban, Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának.
Jelenleg - 50 évesen - nyugdíjas, és egy orosz-magyar barterkereskedelemmel foglalkozó cég elnöke.
Forrás : Pribusz Katalin Űrkutatás az Interneten , Origo életrajzok
