A gimnáziumi Petőfi Önképzőkörben mutatta be első verseit. Joghallgató korában a fővárosi és
megyei lapok közlik műveit. 1927-ben Tiszta szó kell című kötete jó fogadtatásra lelt. 1937-től főszerkesztője
a Felsőszabolcs című helyi lapnak; kutatja szülővárosa történelmét, a kutatás eredményeit közel félszáz cikkben
ismerteti lapjában. Második verseskötete 1934-ben jelent meg Szépség címmel.
A "Tiszta szó kell" Virágh Ferenc tehetséges fiatal költő elsőszülöttje. Hogy fiatal költő,
azt valószinűvé teszik azok a versei, amelyekbe összehordta a kábelt, a jazz-bandet, a betonpalotákat,
a sínrendszereket, a fényreklámokat stb. – szóval mindazokat a világvárosi rekvizitumokat, amelyek a jótüdejű
fiatal költőt rövidúton okozati összefüggésbe hozhatják a korral.
Hogy pedig Virágh tehetséges költő: fentieknél sokkal különben bizonyítják azok a finom
zsáner- és hangulatképek, amelyekben homokos, szomorúfűzes nyíri tája elevenednek meg teljes formákban, földízű
nyelven. (Vonaton a Nyírségre, Nyíri vinkó dícsérete.)
Virágh kisvárosi költő, de az ő kisvárosában nincsen helyi jellegzetesség. Melyik kisvárosi
kávéházra nem volna egyazon érvényű a költői panaszkodás: "…bús csokrában én is itt vergődöm pállott, könyörtelen,
vad vízben, az ízetlen unalom vázájába szorítva."
A nyírségi szonettek mellett van néhány verse, amelyekben imponáló szín- és stilusérzékről
tesz tanuságot. "Éjszaka" című versét pld. ezzel a játékosan szellemes ötlettel fejezi be:
...felhősárkány fut az égre. Éhes.
Utána apró kölykei loholnak.
Szétnéz. Élelmet keres. Hirtelen
Egy harapásra bekapja a holdat.
Magyarabb és mélyebb lelki rétegekből támad a "Nyárvégi hajnal" látomása:
Barnalombú, harmatáztatta erdők
Az égre köhögik fel a sötét,
Vígasztalan, haldokló, beteges-halk
Nyárvégi éjek nyirkos, vad ködét.
Persze nem mindenütt ilyen tiszta és célratörő. határozott arcél vagy pláne egységbe látott
világkép nem alakul ki költészetéből. A kötet elején lévő versek (Nyugtalanság átka, Adj kevesebbet Uram,
Váltott lovakon a halálba) Ady-utánérzései mellett a továbbiakban inkább Juhász Gyulával tart komolyabb és
bensőségesebb rokonságot. A falusi uccán: "Egy régi verset mondok s búsan magam bolyongok" - írja, mint hajdan
Tóth Árpád, míg Kosztolányira inkább csak a "vad" jelző kevésbé frappáns összetételekben, de éppoly sűrű használatával
emlékeztet.
Aki szeret fiatal költők első könyvében szemelgetni: a "Tiszta szó kell"-ből egy kiteljesülhető
tehetségnek derekas igéretét nyerheti.
Forrás : Fenyő László: TISZTA SZÓ KELL Virágh Ferenc versei NYUGAT 1297. 11. szám
