Besisek Londonban
Iskolánk két angol nyelvi tanára, Háló Zita
tanárnő és Borusné Miskolczi
Marianna tanárnő londoni kirándulást szerveztek március 11. és 18. között.
11-én
hajnalban fáradtan vágtunk neki az első napra tervezett hosszú útnak, ami több
mint 1000 km volt. Késő este érkeztünk meg a német városkába, Limburgba, ahol egy emeletes ágyakkal felszerelt
barátságos szálláshelyen aludtunk.
Másnap
reggel felkerekedtünk, és Franciaországnál átkeltünk a Csalagúton.
Ezután még hosszú buszozás következett, mire végre - valahára megérkeztünk első
angol állomásunkra, Rochesterbe, Charles
Dickens szülőhelyére. A városka a rossz idő ellenére is nagyon szépnek
bizonyult. Estére érkeztünk meg Londonba, a kis piactér elé, ahová
minden kis 2-3- fős csoportért jött egy-egy család. Nap
mint nap erre a helyre hoztak és vittek minket reggel és este. Voltak
szerencsések (köztük én is), akik nagyon aranyos, barátságos, közlékeny
családhoz kerültek, de zárkózottabb házigazdák is akadtak.
Első
londoni napunkon ellátogattunk a gyönyörű Westminster Székesegyházba,
megnéztük kívülről a Buckhingham Palotát,
ahol éppen akkor haladt el egy csapat lovas katona, elmentünk a British
Múzeumba, ahol főként a csodálatos egyiptomi részleget néztük meg. Ezután
mindenki elmehetett az Oxford streetre és kedvére
nézelődhetett.
Másnap
ismét számos látványosság várt ránk London városában. A Szent Pál
Katedrális, a Tower of
London, ahol megcsodálhattuk a káprázatos koronázási ékszereket és
ruhadarabokat, valamint bepillanthattunk a régi királyi családok életébe.
Délután átmentünk Greenwichbe, ahol sajnos
eléggé rossz idő volt, de ez nem akadályozhatott meg minket abban, hogy
megnézzük a kezdő hosszúsági fokot és a Tengerészeti Múzeumot.
Utolsó
teljes londoni napunkat a London Eye óriáskeréknél
kezdte a csoportunk, ahol aki akarta, megnézhette a
gyönyörű várost a magasból. Csodálatos élményben volt része annak, aki felült
erre a hatalmas szerkezetre. Sajnos a Természettudományi Múzeumban, ahol
rengeteg dolgot ki lehetett próbálni, kevés időt tölthettünk. Egy kis csoport
átment az elegáns és világhírű Harrod's
áruházba, majd délután ismét az Oxford streetre mentünk, ahol mindenki
megvásárolta az ajándékait.
A
következő napon még utoljára megcsodáltuk a brit fővárost a buszból, aztán
elindultunk Canterburrybe megnézni a Katedrálist.
Egy nagyáruházban bevásároltunk a hosszú útra, majd ismét nekivágtunk az útnak.
Dovernél megnéztük a híres fehér sziklákat, majd átkeltünk a Csalagúton. Németországban ismét egy tranzitszálláson
aludtunk, és március 18-án hajnalban érkeztünk meg Kisvárdára,
fáradtan, de tele élménnyel és mondanivalóval.
Felejthetetlen
volt számunkra ez a néhány londoni nap, sőt visszagondolva, azért az utazás sem
volt rossz, hiszen mindenki elfoglalta magát: kártyáztunk, beszélgettünk, zenét
hallgattunk, vagy hallgattuk idegenvezetőnk, Csöpi néni tájékoztatását,
ami néha kissé hosszasra sikeredett, és ezért bele-belealudtunk.
Barta Lilla
leendő 9.e-s