VÁRSZÍNHÁZI ESTÉK 2004.
Július 9. (péntek) 20.30 óra
Zágon
I. Nóti
K. Eisemann M.:
zenés
vígjáték
A Nagyváradi Állami Színház
Szigligeti Társulatának előadása.
Július 28. (szerda) 20.30 óra
Kárpáti Péter : TÓTFERI
A Kisvárdai Várszínház és az
Újvidéki Tanyaszínház közös produkciója
Szereplők: Molnár Róbert, Huszta
Dániel, Elor Emina, Ferencz Ágota, Varga Tamás
Rendező: Puskás Zoltán
Augusztus 3. (kedd) 20.30 óra
vidám
kabaré sok jelenettel, dallal
Szereplők: Szabó Anikó, Mikó István, Győri Péter
Augusztus
5. (csütörtök) 20.30 óra
Hasek Marek Mikó: SVEJK VAGYOK
Zenés sörözgetés egy
derék katonával és a közönséggel
Augusztus 7. (szombat) 20.30 óra
Tabarin:
A SZÉLTOLÓ bohózat
Rendező: Mikó István
A Kisvárdai
Várszínház produkciója
Helyszín: KISVÁRDAI
VÁRSZÍNPAD
A MŰSORVÁLTOZTATÁS
JOGÁT FENNTARTJUK !
Részletes
információ és jegyigénylés:
KISVÁRDAI
VÁRSZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZETEK HÁZA
4600 Kisvárda, Flórián tér 20.
Tel:06
45/405 239, 500 451
Schneider úr szerepében az a polgárember jutott szóhoz, az
diadalmaskodik a lakájon és saját felesége parvenü hajlamain, akit a való
életben sem vettek emberszámba - csak adóztattak - és akit még a magyar filmből
is kitiltottak, hiszen egyetlen magyar filmnek sem lehetett főszereplője. Schneider úr békessége érdekében lázadni is képes. Fellázad
"rabszolgatartói" ellen…
Kárpáti
Péter: Tótferi című műve azok közé tartozik, melyek
szórakoztatva képesek örökérvényű igazságokat hordozni. Tematikáját tekintve
igen sokrétű, hiszen a bibliai motívumon túl, mely a darab vezérfonalát képezi,
van néhány olyan megoldás is, mely a komédia sajátja. Ennek a kettősségnek az
ötvözetéből egy olya megoldás született, mely lehetőséget nyújt a humor által
történő feltárásra, hiszen az emelkedett téma teljesen profán környezetbe való
helyezése mindig izgalmas lehetőségeket rejt magában. Nagyon eredeti és nagyon izgalmas magyar
dráma, amely az autentikus létezés esélyeiről szól. Arról az állapotról, amikor
az ember átélheti a kozmikus erőkkel való kapcsolatát, megérezheti a
világszintek egymásba nyílását, megsejtheti a köztük feszülő ellentéteket, s
ezen archaikusabb tudásának birtokában saját létét is tágabb összefüggésekben
láthatja. A Tótferi szinte minden nagy mitikus témát
magába sűrít a világ teremtésétől a világ végéig, az Antikrisztus
megjelenésétől a Megváltó születéséig. Ezt azonban - népmesei ihletettségnek
megfelelően - könnyed játékossággal és naív,
természetes bájjal teszi.
Csacskaság
azt gondolni, hogy a nő irányít! A nő csak érdekes, néha kellemes
intermezzo a férfi életében. A nő csak jól megy férjhez, vagy
legalábbis jól akar férjhez menni, megcsalja a férjét, vagy legalábbis
szeretné, uralkodik a férjén, vagy legalábbis azt hiszi. Egyszóval a nő
nem irányít, csak körülötte forog a világ, ezért szédülnek el tőle a férfiak.
Nagy idők
nagy embereket kívánnak. Vannak szerény, fel nem ismert hősök, akiken nem
dicsőít a történelem, mint Napoleont. Jellemrajzuk
elhomályosítaná még makedóniai Nagy Sándor dicsőségét
is. Manapság, a prágai utcákon járva találkozhattok egy ütött-kopott férfival,
aki maga sem tudja, milyen jelentős szerepet játszott a mostani nagy idők
történetében. Szerényen megy a dolga után, nem zaklat senkit, és őt sem
zaklatják interjúért az újságírók. Ha megkérdeznétek, hogy hívják egyszerűen és
szerényen csak így felelnek: "Svejk vagyok…"
Tabarin a párizsi utcák népszerű komédiása volt a XVI-XVII.
század fordulóján. Nem csak szereplője, de szerzője is
sok-sok vásári komédiának, bohózatnak. A vásári bohózat vagy tudományos nevén trufa, a farce belső energiája az
életöröm. Állandóan visszatérő motívuma a hirtelen felmerülő vészhelyzet,
amelyből csak rejtőzködéssel, átöltözéssel, cselekkel és furfangokkal lehet
megmenekülni. Az egyes helyzetek "csattanója" igen sokszor valóságosan és
hallhatóan is csattan: pofon vágnak, fenékbe rúgnak,
elraknak valakit vagy valakiket. Az is kap belőle, akinek jár, de sokszor az se
ússza meg, aki ártatlanul
keveredik valami kényes helyzetbe. Azért mindig a furgangos,
a szellemes, - szóval a gondolkodó ember győz.
